Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy pici kutya, aki nagyon szerény körülmények között éldegélt a mamájával, testvérével és két másikkutyatárssal egy kedves gazdi mellett.
Pénzük alig, de összetartozás, szeretet annál több volt közöttük.
Szomszéd uram nem szívelte sem az állatokat, sem a gazdájukat. Szó szót követett, és mivel nem jutottak dűlőre, előrántotta a fegyverét a cseppet sem kedves szomszéd, és lőtt. Lőtt háromszor. Egy lövéssel leterítette a kedves, odaadó mamakutyát, akinek a kiszenvedését kicsi kölykei értetlenül nézték végig, de közvetlenül ezután még két lövés dörrent. Az aprócska, alig 6 hónapos kisfiú gerincébe éles fájdalom hasított. Két csigolyáját szétrobbantotta a golyó. Iszonyatos fájdalomtól szenvedve, azonnal lebénulva sírt a pici kutya.
Sajnos gazdája mélyszegénységben él, így hiába szereti a kutyáit, állatorvosi költségekre még gondolni se mert. Teltek a napok, és már a hetk is. Kuki sebei gyóguyltak, de a hátsó lábai bénán lógtak. Mint egy kis ülő fóka, popsiján pattogva változtatott helyet. Két első lábaival ügyesen evezett előre. A fájdalom elmúlt, mert teljes érzéketlenségre ítélte az alsó testét a sérülés.
